|
utóiratok
2009. okt. 24.
problémamegoldás helyettajánlom mindenkinek, aki nem tudja megoldani életproblémáit ... mert nem is lehet, és mégis van - más- megoldás; Popper Péter legújabb könyvében ("Válság és megújulás" Siva nevető tánca) Jungot idézi: "...beláttam, hogy a legnagyobb és legfontosabb életproblémák alapjában véve mind megoldhatatlanok. Annak is kell lenniük, hiszeen azt a szükségszerű polaritást fejezik ki, amely minden önszabályozó rendszer legsajátabb része. Megoldani soha nem lehet őket, csak túlnőni rajtuk!" és a "hogyan" hoz is ad némi gyakorlati kapaszkodót, amit tapasztalatilag szerzett: "...gyakorta láttam, hogy bizonyos emberek egyszerűen túlnőnek egy problémán, amellyel mások teljes kudarcot vallanak... erről a "túlnövésről" kiderült, hogy a tudatosság szintjének emelkedése. Az illető látókörébe belekerült egy magasabb vagy messzebbre mutató érdek, s horizontjának ezzel a kibővülésével a megoldhatatlan probléma elveszítette sürgető szorítását... Nem került be az elfojtás és tudattalan szférájába, csak más fényben tűnt fel, s így más is lett. Ami alacsonyabb szinten a legvadabb konfliktusokra és rémületes indulatkitörésekre adott volna alkalmat, az most, a személyiség magasabb szintjéről nézve olyan volt, mintha egy magas hegy csúcsáról figyelné valaki a völgyben dúló vihart. Ez persze a vihar valóságából mit sem vett el, de az adott személy már nem benne állt, hanem fölötte." Hát, ezek után mit mondhatok? Azt amit már sokszor hangoztattam Salingert idézve: Magasabbra a tetőt, ácsok! Csakhogy azok az ácsok is mimagunk vagyunk ! :)
Címkékelet , jung , pszichologiaKomment
|